Először is, fontos megérteni, hogy a megfelelő szivattyú kiválasztása számos tényezőtől függ. Jelen esetben - mivel öntözésről van szó - az öntözéssel kapcsolatos kérdéseket kell megválaszolni. Melyek a kút jellemzői? Melyek az öntözendő terület jellemzői? Milyen az öntözés típusa: kézi, vagy automata öntözőrendszer általi? Így végig kell gondolni jó néhány dolgot.
Először az automata öntözőrendszer alkalmazása esetén megfontolandókat vesszük végig.
Ma leginkább fúrt kutakból végezzük az öntözést. Itt fontos tudni a kút vízhozamát, illetve, hogy a vízerekből milyen mértékű vízmennyiséget kapunk, ez utóbbi fogja meghatározni, az ún. nyugvószintet, majd használat során az üzemi szintet. Ez azért fontos, mert a felszíni szivattyúk max. 9 méter üzemi szint mélységig tudnak működni, az attól mélyebben lévő üzemi szint esetén mélykúti szivattyút kell alkalmazni.
A kút vízhozamától függ a kiválasztandó szivattyú teljesítménye, a szivattyúk gyári adatai között kell keresni az emelő magasságot és a liter/percben meghatározott vízhozamot.
De tudni kell, hogy a gyári értékek egy maximumot jelentenek, tehát valójában tartós működésben attól valamivel kevesebbet fog tudni a szivattyú. Az öntözendő területtel kapcsolatban fontos, hogy mekkora, tehát mennyi vízre lesz szükség, illetve az milyen messze van a kúttól. A kívánt vízmennyiség és a szivattyú teljesítménye úgy kerül összhangba, ha a kertünket annyi területre, azaz öntözendő zónára osztjuk fel, hogy a szivattyú teljesítményét és a kút vízhozamát ne haladjuk meg. A víznek minél messzebbre kell eljutni, annál inkább kell számolni a nyomásveszteséggel, melyet leolvashatunk a szivattyú adattáblájából, de ugyanakkor a csőrendszer keresztmetszetének növelésével kompenzálhatjuk.
Az adott zóna működését még az alkalmazott öntözőfejek száma is befolyásolja, pontosabban ha a szivattyú teljesítményéhez képest több szórófejet alkalmazunk, egyáltalán nem, vagy nem megfelelően fognak dolgozni, mert túllépjük a szivattyú nyomásértékét és a szórófejek nem fognak kiemelkedni, azaz nem fognak működni. Ezért mindenképpen szakember általi terv alapján építsünk ki teljes automata öntözőrendszert.
A fentiekből kiderül, hogy a szivattyú alulméretezése esetén nem fog működni megfelelően az öntözőrendszerünk, de a szivattyú túlméretezése is okozhat kárt annak ellenére, hogy maga a rendszer működik. Ugyanis a rendszer bizonyos szakaszában lágy polietilén csöveket alkalmazunk, melyek 3 bar gyári nyomásértékkel rendelkeznek, az a fölötti károsítja őket, illetve a szükségtelenül nagyobb szivattyú energiapazarlást és drágább bekerülési költséget okoz. Persze nyomáscsökkentőt is lehet alkalmazni a károk elkerülésére, de mégis pazarlás nagyobb teljesítményűt vásárolni.
Kézi öntözés esetén tulajdonképpen annyit kell bekalkulálni, hogy kisebb szivattyú esetén tovább, nagyobb szivattyú esetén kevesebb ideig kell locsolnunk, de itt is nem csupán a szivattyú teljesítménye az egyedüli befolyásoló tényező, hanem a locsolócső hossza és keresztmetszete, valamint a végén lévő öntöző fej, pisztoly, sugárcső vagy bármilyen szűkítést okozó cső végelem.
A fentiekben az öntözőrendszer azon elemeit vettük végig, melyek a szivattyú választásnál meghatározóak, az öntözőrendszer kiépítésének részleteiről egy másik cikkben írunk.
