A berendezés a nem mindennapi keresztelőjét a rendszerben keringő, azaz cirkuláló víznek köszönheti. A fali gázkazán egyik legnyilvánvalóbb előnye, hogy helytakarékos variáció,melynek ráadásul többféle típusa is ismert. Funkció szerint két halmazba sorolhatóak a cirkók: az egyik táborba azok a készülékek tartoznak, melyek kizárólag fűtésre alkalmazhatóak, míg a másik csapatot a kombinált verziók teszik ki, melyek fűtésre és meleg víz előállításra egyaránt képesek.
Régen, amikor kizárólag fűtő cirkók léteztek, a kazán mellé tágulási tartályt, szivattyút és egyéb szerelvényeket is beépítettek, így biztosítva a meleg vizes ellátást. Manapság erre a problémára kiváló megoldást jelentenek a kombinált berendezések, melyek átfolyós rendszerűek, azaz a kazán nem tartalmaz a használati meleg víz tárolására alkalmas tartályt. Az égési folyamat milyensége szerint további kategóriákba oszthatóak a cirkók.
A nyílt égésterű alternatívák hagyományosnak, ám elavultnak számítanak. Ebben az esetben az égéstér atmoszférikus, azaz nincsen elkülönítve a környezettől, melyből a készülék az égéshez szükséges oxigént nyeri. A keletkező füst a kéményen keresztül távozik. A zárt égésterű variánsok fejlettebbnek számítanak, mivel esetükben a rendszer kintről biztosítja az égéshez szükséges oxigént, így maga a használat biztonságosabbá avanzsál, az előbbi típushoz képest.
Végül, de nem utolsó sorban a kondenzációs cirkó gázkazán az, ami a fűtéstechnológia csúcsát jelenti, mind a biztonságos használat, mind a hatékonyság, mind a gazdaságosság szempontjából. A fenti két tradicionális cirkóval szemben a kondenzációs kazán a rejtett hőhasznosításnak hála nagyjából 20%-os hatásfok növekedés érhető el.
